Arete Hime (2001)

 

Infó:

japánEredeti cím アリーテ姫
Angol címAngol cím Princess Arete
Egyéb cím(ek) ARITE Hime
Besorolás anime, film
Hossz 1 rész
Év 2001

Ismertető:

A történetről
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdag birodalom, ahol a nemes királynak volt egy leánya. A királykisasszony a vár legmagasabb tornyában élt, hogy megóvja magát a külvilág romlottságától. Számos kérő versengett kezéért, hetedhét határt bejártak, hogy a kihalt mágusok varázslatos tárgyait begyűjtve végül egyikük méltó legyen arra, hogy feleségül vegye e nemes hölgyet. „Békakirályfitól” kezdve három kívánságig sok mesés elem található ebben a műben, azonban semmit nem a megszokott formában láthatunk.

Ugyanis a királyságot valójában a tanácsadók vezetik, akik a gazdaság fellendítése érdekében gyűjtik be a sok varázsholmit; és a lovagok tettei sem feltétlenül hősiesek vagy nemesek. A kis hercegnő sem olyan, amilyennek azt elvárják. Tudni akar, látni, tapasztalni, és ami a legfontosabb: hasznosnak lenni, nem pedig csak elfogadni, hogy a toronyba zárva várjon valami hercegre. Nem lázadó, csak csillapíthatatlan a tudásvágya, és fiatal kora ellenére nagyon felvilágosult. Mikor ez kiderül az udvarban, mindenki meggyőződése, hogy a hercegnő el van átkozva. Azonban mindenki legnagyobb meglepetésére felbukkan egy hús-vér mágus, aki botrányos módon feleségül kéri a hercegnőt. Hogy bizalmat nyerjen, meg is szabadítja a lányt az „átoktól”: illedelmes úrihölggyé változtatja, aki semmi méltatlan dolgot nem csinál. Nem ellenkezik, nem olvas könyveket, nem gondolkodik… Vajon mik a céljai a mágusnak, és megszabadulhat-e markából a kis hercegnő?

Mint említettem, sok benne a mesebeli elem, viszont minden sokkal hihetőbb formában jelenik meg. Olyan az egész, mint egy reális mese, teletűzdelve rengeteg mondanivalóval, például az élet értelméről. A film két fő részre osztható. Az első fele a hercegnőre koncentrál, hogy hogyan próbál bezártsága ellenére elcsípni valamit az életből, a második felében viszont már inkább a varázslót ismerhetjük meg. Az alaphangulat szomorkás, a tempó lassú, és a legtöbb mondatnak jelentősége van. A szereplők szerethetők, és nem a megszokott gonosz varázsló és ártatlan (vagy éppen „nem ártatlan”) hercegnő leosztásban találkozunk velük.

Kép és hang
A Studio 4°C nem hazudtolta meg önmagát, és ismét különleges látványvilágot sikerült megragadnia, konkrétan olyan, mintha egy régi orosz rajzfilmet néznénk. Ezt az érzést csak erősíti az orosz nyelvű betétdal, melyet Origa énekel. Az aláfestő zene gyönyörű, illeszkedik az alapvetően középkori hangulathoz. A rajzok nem burjánzanak túl, kellemesen egyszerűek, de mégis érezhető a kidolgozottság. A színek nem rikítanak, hanem a pasztellszínek az uralkodók.

Unalmas háttérinfók
Az anime Diana Coles The Clever Princess című feminista regénye alapján készült. (Nem hallottál róla? Nyugi, más sem.) Nem kell azonban megijedni, maga a film nem feministább, mint akármelyik Miyazaki alkotás, ugyanis a rendező alaposan átírta az eredetit, és az eredmény sokkal inkább foglalkozik általánosabb filozófiai kérdésekkel. A film “New Century Tokyo International Anime Fair 21” díjat nyert.

Kinek való, kinek nem?
A történet kényelmesen hömpölyög, ezért csak azoknak ajánlom, akik szívesen néznek lassú tempójú filmeket. Aki nem adja alább a pörgős akciónál, az akár be is aludhat rajta. Ebben az animében nem a tettek vagy a harcok fontosak, hanem a párbeszédek, és még inkább a belső monológok. Azoknak való, akik szeretnek filózni az élet dolgain, szeretnek elmélkedni a látottakon, és esetleg szeretnek elmerülni a melankolikus hangulatban. Annak is jó, aki szereti az újfajta megközelítéseket, a szokatlan megoldásokat. Azoknak azonban nem ajánlom, akik nem bírják a szomorú hangvételt.

Az én személyes véleményem szerint igazi mestermű, 10/10, de tisztában vagyok vele, hogy erősen réteg anime, és csak kevés embernek jön majd be ugyanígy. Ennek ellenére szeretném, ha minél többen megismernék ezt a 105 perces, reális tündérmesét.

Online részek: