Arslan Senki (2015)

Infó:

Eredeti cím アルスラーン戦記 THE HEROIC LEGEND OF ARSLAN
Angol cím The Heroic Legend of Arslan
Egyéb cím(ek) Arslan Senki TV
Besorolás anime, TV
Hossz 25 rész × 25 perc
Év 2015.04.05

Ismertető:

Előzmények:

A sorozat alapjául szolgáló light novelt Tanaka Yoshikinek köszönhetjük. 1986-ban indult és még most is fut. Jelenleg 14 kötet jött ki hozzá és még kettőre van terv.
Később, a ’90-es években feldolgozták egy 6 részes OVA és egy 13 kötetes manga formájában, majd 2013-ban ismét elkezdték kiadni manga formában is, ez jelenleg (2015) 3 kötetnél tart.
Ez utóbbinak a feldolgozása ez az anime.

Világkép:

A történet Pars virágzó királyságába kalauzol el minket. Itt uralkodik a rettegett és legyőzhetetlennek vélt király, Andragoras. A birodalomban még élő dolog a rabszolgaság, a rabszolgák bőven többen vannak, mint mestereik. Pars hadserege messze földön ismert, azon belül is a lovassága az igazi ereje. Parshoz az ihletet az egykori Perzsa birodalom adta a készítőknek, ez főként a katonák felszerelésén látszik meg.
Lustania, a szomszédos királyság, háborút hirdet minden olyan birodalom ellen, kik nem az ő istenükben, Yaldabaothban hisznek. Ennek a hitnek a megalkotásában erőteljesen hatással lehetett a középkori kereszténység és a keresztes hadjáratok. Yaldabaoth hite egyistenhit, hívői minden pogányt, eretneket kivégeznek, a keresztes lovagokéhoz igen hasonló felszerelést viselnek katonáik, jelképük egy kettős kereszt.

Történet:

A történet kezdetén egyből megismerhetjük leendő főszereplőnket, Arslant, Andragoras örökösét. Az első részben az események kicsit komikusan alakulnak, ahogy Arslant elrabolja egy rabszolgafiú, kit apja Lustania elleni harcából hoztak vissza fogolyként. Persze a túszhelyzet hamar megoldódik, ám Arslan személyisége, szüleivel, alattvalóival való kapcsolata már ebben a részben erőteljesen kirajzolódik. És ez is az első rész célja. A tényleges történet a második részben kezdődik el, ahol az ifjú herceg élete első csatájában vesz részt. Pars hatalmas erőkkel vonul fel, a vereség lehetőségét kizárva készülnek az agresszor, Lustania elleni összecsapásra. Persze a terveknek, főleg a szórakoztatóipar világában van egy olyan tulajdonsága, hogy az esetek nagy részében félresiklanak. Így van ez Andragoras győzelmi taktikájával is, mivel nem számít arra, hogy elárulják. Emiatt a parsi sereg elveszti a csatát. Arslan menekülőre kell fogja, ami Daryun, kiképzőjének unokaöccse, segítségével sikerül is neki.
Ez után kezdődik meg utazása, mely során az ellenség rejtélyes tábornoka által üldözött fiú, társakat, hadsereget gyűjt maga köré, hogy visszafoglalja elvesztett országát az idegen hódítóktól, és kiderítse szülei sorsát.
Karakterek:
Arslan: A történet főhőse, Pars trónörököse, annak visszafoglalására létrejött ellenállás vezetője. A gyengéd, kedves fiú mindent megtesz, hogy apja méltó örököse lehessen, ám akárhogy próbálkozik, ez nem látszik sikerülni. Bár szülei hűvösen viselkednek vele, alattvalóitól sok figyelmet, kedvességet kap, főként Vahriztól, aki a kardforgatásra tanítja. Alattvaló társai szeretetét – személyiségének hála – hamar elnyeri, és sokan vélik úgy, hogy jobb uralkodó lenne, mint Pars ismeretlen sorsú királya.

Daryun: A királyság talán legerősebb harcosa, lovagja; a végletekig hűséges a királysághoz, az uralkodóhoz, Andragorashoz és örököséhez, Arslanhoz. Az ifjú herceg kiképzőjének, Vahriznak unokaöccse. Kemény, egyenes ember, aki mindig kimondja a véleményét, még ha emiatt bajba is kerül. A történet elejétől kezdve ott van Arslan mellett és védelmezi.

Narsus: Arslan fő tanácsadója. Egy briliáns elme, remek harcos, aki mindig győzelemre vezeti Arslan seregeit. Kényszerű száműzetéséből tér vissza, hogy Arslan oldalán harcoljon. Büszke, nyugodt, narcisztikus személyiség, azzal az életcéllal, hogy ő legyen Pars udvari festője, bár rajta kívül senki sem érzi úgy, hogy ehhez meglenne a tehetsége.

Elam: Narsus segítője, azután szegődött hozzá, mikor az felszabadította a rabszolgaságból. Nélküle Narsus elég elveszett, hisz ő végez körülötte szinte minden teendőt. Körülbelül egyidős Arslannal, tehetséges íjász, jó harcos. Ravaszsága révén gyakran alkalmazzák kémként. Mindig figyel az udvariasságra, bár néha elég gyerekesen viselkedik.

Falangies: Harcos papnő, ki Mithra templomából érkezik Arslan oldalára, hogy segítse a harcában. Hideg, zárkózott személyiség, ki Gieven kívül mindenkivel udvarias, tiszteletteljes. Eskü köti hozzá, hogy megvédje a herceget, de e nélkül is megvédené, mivel igen hamar kivívja tiszteletét.

Gieve: Egy igen szabad szellemű utazó bárd. A nők és a pénz a két legkedveltebb dolog életében. Nem tisztel semmi hatalmat, Farangis szépségétől elcsábulva csatlakozik Arslan csapatához, ám megismerve a herceget, kíváncsivá válik, miféle királyságot építene fel és ebből az okból kifolyólag úgy dönt, velük marad.

Alfreed: A harcos Zott klán vezetőjének leánya. Miután az Ezüst Maszkos Tábornok végez apjával egy harcban, Narsus menti meg. Ekkor eldönti, hogy ő lesz Narsus szeretője. Ez sok konfliktushoz vezet a későbbiekben közte és Elam között, bár ezek inkább a történet komikus mivoltát erősítik majd. Elég gyerekes, agresszív személyiség, aki túlbecsüli a saját képességeit.

Jaswant: A történet későbbi részén a shindrai események után csatlakozik Arslan csapatához. Egy kemény, egyenes, hűséges ember, aki bár csatlakozik Arslanhoz, hogy segítse, már akkor kijelenti, ha később Shindra és Pars között konfliktus alakul ki, hazája oldalára fog állni.

Lord Silver Mask: A Pars elleni invázió vezetője. Egy ambiciózus, kegyetlen ember. Bár Lustania oldalán harcol, nem onnét származik, vendégtábornokként van jelen. Arcát egy ezüst maszk takarja, innen ered a neve. Igazi személyiségét homály fedi. Jó harcos, briliáns taktikai elme.