Bakuretsu Tenshi (2004)

Infó:

Eredeti cím 爆裂天使
Angol cím Burst Angel
Egyéb cím(ek) BakuTen
Besorolás anime, TV
Hossz 24 rész
Év 2004

Ismertető:

Kyohei Tachibana egy szakácsnak (mi több, süteményekre specializálódott szakácsnak) tanuló fiatal japán srác, aki alkalmi munkát keres franciaországi tanulmányai finanszírozásához. Eddig elég langyosnak tűnik a történet, de egyből forróvá válik a helyzet, mert egy négytagú csapathoz szegődik mint mindenes konyhafőnök, ez a négy ember viszont nem mindennapi figura, ugyanis négy fiatal nőről/lányról van szó. A csapat vezetője Sei, aki egy gazdag japán maffiafőnök lánya, de a saját útját járja. Beosztottjai Joe, Meg és Amy (ez utóbbi még talán általános iskolás korú lehet). A csoport tulajdonképpen zsoldos munkákat vállal el, elsősorban Joe-ra támaszkodva mint “fegyveres konfliktus kezelő” illetve Amy-re, aki számítógépes zseni, fiatal kora ellenére. Meg a tulajdonképpeni kakukktojás, se a harcművészetekben nem jeleskedik igazán, a gépekhez/fegyverekhez sincs különösebb érzéke, bár pisztolya neki is van. Majdnem elfelejtkeztem a csapat ötödik tagjáról, Jangoról. Nos Jango egy házméretű harci robot, amit Joe vezérel, bár egyes funkciói távirányítással is működnek, például Amy így küldi Joe segítségére. Érdekes módon a fegyverzete két hatalmas pisztoly (bár akkora méretben talán az ágyú szó lenne megfelelő rájuk), amiket vérbeli cowboy módjára a lábaihoz szerelt tokból kap elő, és az ujjain pörgetve oda is rak vissza. (A cowboy stílus megjelenik még máshol is, Meg ugyanis előszeretettel visel ilyen kalapot.)

A sorozat kulcsfigurája Joe, akit egy katonai szervezet nevelt és képzett ki, majd szökése után Sei karolta fel Meg-el együtt. Ez a múltbéli esemény elég sokszor visszaköszön a történet folyamán, mit több, az egyik fő ellenségük pont az lesz, aki a kiképzés és a végső vizsga alatt is jobb teljesítményt nyújtott Joe-nál. Joe fehér haja és vörös szeme albínó vonás, ami ugyebár veleszületett rendellenesség, gyengeségre utal, ennek ellenére felnőtt férfiakat megszégyenítő erővel, gyorsasággal és fegyveres képzettséggel rendelkezik, egy igazi gyilkológép, aki mellesleg horrorfilm rajongó.

Sei hűvös, kimért, okos, igazi vezető egyéniség, de érdekes módon olyan ruhákat visel, hogy egy férfi agya biztosan nem a vele folytatott beszélgetés körül jár. Mint főnök, ő végzi a tárgyalásokat a kuncsaftokkal, ő dönt a munkák elvégzéséről és az ő parancsainak engedelmeskednek a többiek. Bár egy maffiafőnök lánya, az általa vezetett csoport legálisan működik, legalábbis kerüli az összetűzést a karhatalommal.

Meg egy gyerekbanda vezetője volt, és tulajdonképpen ő talál rá Joe-ra amikor az elmenekül a kiképzés elöl. Joe és közte erős barátság szövődik, és bár Joe ennek nem igazán adja jelét, de mindent megtesz Meg megmentéséért, ha bajba kerül, bár ez elmondható Meg-ről is hasonló helyzetben.

A csapat számítógépes szakembere Amy, aki bár fiatal, már többszörösen körözik különféle számítógépes bűncselekmények elkövetéséért, bár Sei közbenjárására ezek alól a vádak alól felmentést kap. Fiatal, életvidám, pimasz, tipikus kamasz.

A történet tulajdonképpen a csapat bevetéseiről szól, eközben elég sűrűn kerülnek szembe mindenféle ellenséggel, nagy szörnyekkel, robotokkal, vagy csak veszélyes emberekkel. A történet a 21. század – pontosabban nem meghatározott – első felében játszódik, így elég sok sci-fi jellegű momentum jelenik meg a sorozatban, úgyismint fejlett számítógépes rendszerek, cyborgok, különleges járművek, de a filmben felépített világ nagyon életszerű, az ember el tudja képzelni, hogy akár a közeli jövőben is ezek fogják körbevenni a mindennapokban. Nekem kicsit hasonló élményt nyújtott, mint a két Ghost in the Shell sorozat. Ebből a szempontból jelest érdemel, kivételesen jól kidolgozott világban történnek az események. Bár túl sok karakter nem mozgat ez a közepesen hosszú sorozat, de emiatt több idő jut egy-egy szereplő bemutatására, szerintem ez is pont megfelelő arányú lett. A szereplők egyébként nagyon élethűek, ki-ki megtalálhatja köztük a maga kedvencét, akár a vicces karaktereket, akár a hidegvérű harcművészeket kedveli. A sorozat nincs híján a poénoknak sem, bár nem ez az erőssége, és a sorozat vége felé nem is igazán olyan a történet, hogy alkalom lenne erre. A technikai megvalósítás szerintem remek, bár egyes képkockákon a karakterek ábrázolása és mozgása kicsit elnagyolt, de ezt feledteti velünk a mecha képsorok CGI animációi. Kifejezetten jók a filmek alatt szóló zenék, és opening egyik kedvencem mindmáig, tehát a hang és zene ismét csak nagyon jó.

Mint a leírásból valószínűleg kitűnik, eléggé szuperlatívuszokban nyilatkoztam a sorozatról, így az értékelésem természetesen 10-es lett. Ezt a sorozatot mindenkinek tudom ajánlani, szerintem senki se fog csalódni benne. Mivel egyes helyeken ecchi kategóriába sorolják (ez – gondolom – néhány szereplő öltözködési szokása miatt lehet elsősorban, bár emiatt én még nem tekintem annak) és emellett eléggé naturálisak a harci jelenetek is, így elsősorban 16 éven felülieknek ajánlanám.