Chihayafuru (2011-12)

Képtalálat a következőre: „Chihayafuru ico”
Infó:

Eredeti cím ちはやふる/

japán
Angol cím Chihaya Full
Besorolás anime, TV
Hossz 25 rész
Év 2011 – 2012

Ismertető:

Mindenkinek van egy álma, az enyém…

A történet főszereplője a kicsit fiús, de igazán gyönyörű Chihaya Ayase, aki éppen új diákéveit kezdi meg a középiskolában. A topmodell nővérének árnyékában élő, kissé verekedős és tipikusan elvarázsolt lány egyetlen szenvedélye a Karuta nevű játék. Új iskolájában a bálványra vágyó fiúk nagy meglepetésére a vonzó külseje mellé egy fura, vérbeli “tomboy” természettel megáldott leányzót kapnak, aki így messze kiesik az iskolai idolok sztereotípiájából. Ráadásul a lány már első nap klubot akar alapítani, ahol Karuta játékot űzhet társaival, versenyekre járhat, barátokat szerezhet. Ám lelkesedését lehűti a játék iránti érdektelenség, magyarul senki sem akar sem barátkozni vele, sem a klubjához csatlakozni. A lány nagy meglepetésére azonban kiderül, hogy gyerekkori legjobb barátjával került egy suliba, ő Taichi Mashima. A fiú láthatólag mindig is szerelmes volt a lányba, de Chihayát csak a játék érdekli, így még a srác hirtelen vallomása, hogy új barátnője van, nem igazán hatja meg a lányt – legalábbis nem úgy, ahogy a fiú elvárná. Sőt, rögtön Taichi számára egy kellemetlen riválist kezd el emlegetni Chihaya: Arata Watayát.

Visszaugrunk az időben, és újra látjuk Chihayát, még hatodikos kislányként, amint egyetlen álma nővére sikere, egyszóval teljesen átlagos, virgonc leányzó. Egy nap új osztálytárs érkezik vidékről hozzájuk, ő Arata Wataya. A fiú csendes, komor, nem barátságos, így rögtön ízetlen tréfák és kiközösítések áldozata lesz. A magával túl sokat nem törődő, “ami a szívén, az a száján” karakterű Chihaya azonban felfedez valami érdekeset a szomorkás fiúban. Arata nemcsak újság kihordással keresi a kenyerét, de szenvedélye a Karuta, és egy parti erejéig meg is mutatja a lánynak tudását, amin Chihaya teljesen belelkesül: a játék lényege nemcsak tömérdek vers megjegyzése, hanem fontos a kiváló hallás, a gyorsaság és a koncentráció. Arata felfigyel a lány tehetségére, és ettől kezdve együtt játszanak, sőt még Taichi is csatlakozik hozzájuk. A játékon keresztül félre tudják tenni személyes érzéseiket, problémáikat, és igazi izgalmat, szenvedélyt tapasztalnak meg egy tökéletes barátság keretében.

Ez az együtt töltött boldog idő azonban hamar véget ér. A fiatalok különböző iskolákban folytatják tanulmányaikat, a kapcsolat is megszakad közöttük. A három jó barát azonban most újra találkozhat. A még mindig reménytelenül szerelmes Taichi, az azóta Karuta megszállott lett Chihaya új kihívást találnak: Aratát kell visszahozniuk a játék varázsába, aki feladta gyerekkori álmát, azt hogy Japán első számú Karuta bajnoka legyen.

Jellemfejlődés, dráma és romantika?

A karakterek mindegyike megragadó és mély érzelmi bázisokkal bír, pl.: Taichi, a jóképű, tökéletes fiú álarca mögött, kénytelen megfelelni édesanyja állandó maximalizmusának (emiatt éltanulónak, élsportolónak kell lennie mindig a fiúnak). Chihaya egy őszinte lány, aki szabad szájú, verekedős, de igazából saját álma nincs, csak mások álmait tudja követni (korábban nővére, most Arata szenvedélyét hajszolja). Aztán ott van a titokzatos Arata, aki anyagi támasz nélkül kénytelen boldogulni a világban. A fiatalok háttere miatt kiváló drámát kapunk majd ettől a szériától, nem beszélve a szerelmi háromszög sejtetéséről, és a Karuta játék megismerésének izgalmáról.

Az animáció ehhez hűen nagyon gyönyörű, Chihayát elképesztően szépen rajzolták meg (tipikus shoujo/josei ábrázolással ugyan). A történet jellege talán a Skip Beat!-hez és a Nodame Cantabile-hez hasonló.

Az animét Morio Asaka rendezi (Cardcaptor Sakura, Chobits, NANA), az epizódokat Naoya Takayama koordinálja(Supernatural: The Anime Series), a szép karakter dizájn pedig Kunihiko Hamada munkáját dicséri, aki a NANA-ban már megcsillantotta tudását. Az opening, ending nem éppen fülbemászó dalok, de a sorozat hangulatához passzolnak, az animációk pedig rettentően bájosak alattuk. Azt hiszem ez lesz a második kedvenc sorozatom a Fate/Zero után. A műben a CG animációval egyébként semmi gond nincs, és a játék szerintem érdekesnek tűnik, főleg hogy a japán költészetbe is betekinthetünk általa. Érdekességét az irodalmi vonatkozásokban látom (japán klasszikus versek), mivel így intellektuális dolgot vegyítenek a szórakoztatóval, és ez tetszik.

A Karuta játékkal sok irodalmi műben, illetve japán fimben találkozhatunk. A kártyajátékot többféleképpen lehet játszani, amit én láttam, és amiről olvastam, az a változata volt, amikor a kiterített kártyalapokon egy-egy vers utolsó sorai olvashatóak. A játékosok által hallott első pár sor, szó alapján kell megtalálni a befejező részeket az előttük heverő lapokon. Ez az Uta Garuta. A játékhoz 100 waka verset (klasszikus japán vers) kell megtanulni. Ennek a játéknak egyéb változatait játszották pl.: Mishima Yukio Snowy Love Fall in Spring könyvének filmes adaptációjában vagy Natsume Sōseki Kokoro című regényében, mint újévi játékot. Az animében főleg a kisgyerekeknek tanítják, de versenyszerűen is lehet űzni. Versek mellett képeket is ábrázolhatnak, hasonlít a mi memóriakártyáinkhoz.