Doraemon: Obaa-chan no Omoide (2000)

Képtalálat a következőre: „Doraemon ico”

Eredeti cím ドラえもん おばあちゃんの思い出
Angol cím Doraemon: A Grandmother’s Recollections
Egyéb cím(ek) Doraemon Short Movie 07
Besorolás anime, film
Hossz 1 rész
Év 2000
Ismertető:
A Doraemon univerzumát aligha kell bemutatnom. Sokan úgy ismerik, mint az egyik leghosszabb véget nem érő történetet. Egy történetet egy kisfiúról, akihez a 2112-ben élő leszármazottja egy robotmacskát küld vissza, Doraemont, hogy faragjon embert a kissrácból, ezzel megakadályozva a család akkori szerencsétlenségének forrását. A történet maga 1964-ben indult mangaként, ami 1996-ban ért véget 46 kötettel, a szerző halálával, s először 1973-ban kapott TV-sorozatot (26 rész), majd 1979-ben (1787 rész) és 2005-ben egy újabbat (jelenleg is fut).

A jelen kisfilm, amely 2000-ben Mainichi Animációs nagydíjat is nyert, adalékként szolgál ehhez az univerzumhoz. A történet ideje és helye az 1970-es évek Tokiója…

Történet

Nobita egy folyóparti baseball meccs után hazafele bandukolva megtalálja régi plüssmackóját a szemetesnél, amit valaha a nagymamájától kapott. Több se kell neki, felkapja a macit és inal haza, hogy kérdőre vonja az anyját a miértekről. Ugyanekkor ébred fel benne a nosztalgia érzése, valamint a vágy, hogy a szakadt játékszert megjavítsa. A dolgok vége pedig az lesz, hogy ráveszi Doraemont, hogy utazzanak vissza az időben, hogy újra láthassa szeretett nagymamáját…

Megvalósítás

Rajzolásában már az újabb irányvonalakat láthatjuk érvényesülni a Doraemon-franchise-ban, ami leginkább a karakterdizájn tisztulását, kerekedését jelenti, valamint az animáció némi fejlődését az ekkor még futó fősorozathoz képest. A színkezelést is megmaradt az eredetinek, nem használ olyan erősen markánsabb árnyalatokat, mint a 2005-ös sorozat. Így teszi a szemnek is igazán szerethetővé a filmet.

A hangok tekintetében főként a már ismert szinkronhangok szólalnak meg, akik továbbra is remekül alakítják a karakterüket. Az új szereplő, a nagymama (aki eddig nem szerepelt az univerzumban) hangja is remek választásnak bizonyult: A róla bennünk kialakult képnek megfelelő szeretetteli, öregasszonyos hangot találtak. A háttérzenékben a választék viszonylag halk, melodikus témák uralkodnak, míg a záródal egy jóval harsányabb dalt szólaltat meg Nobita családi fotóalbumának képeire.

A történetről talán nem nagy titok elárulni, hogy kiemelkedik a franchise viszonylag egyszerű, ténylegesen mindennapos, olykor túlzottan is kedvesnek ható, vagy kalandos családi szórakozást nyújtó közegéből. Hasonló volument képez a The Day when I born kisfilm is. Míg az imént említett darab a családi drámára fekteti a hangsúlyt, az ismertetőm tárgya az érzéseket és az emlékeket veszi célba, olykor megidézve bennünk a saját gyerekkori emlékeinket.

Véleményezés

Lassan már számolni se merem, hányszor is néztem újra. De az biztos, rengetegszer, de még mindig képes ugyanazt a hatást kiváltani belőlem, mint amikor először néztem meg. Egy biztos: minőségi időtöltést garantáló félórás kisfilmről van szó, ami felett már így is túl sokat rizsáztam össze. Ideje lenne talán befejezned az olvasást, és megnézned neked is…

 

Írta: