Fractale (2011)

Eredeti cím フラクタル
Angol cím Fractale
Egyéb cím(ek) nincs
Besorolás anime, TV
Hossz 11 rész
Dátum 2011
Ismertető:
Utópia, vagy disztópia? Igazából ez is attól függ, hogy éppen az érem melyik oldalán állsz. Elnyomó vagy, vagy elnyomott? Szabad, netán szolga? Mégis, a kérdés inkább az: egyáltalán észrevennéd-e, ha valódi utópiában vagy disztópiában élnél? Fogadjunk, hogy nem!

A távoli jövőben megszűnik a társadalmi kötöttségek világa, és az emberek életét a Fractale-rendszeren keresztül virtuális lények szolgálják ki. Családok szóródnak szét a világban, mindenki saját kis egyéni virtuális valóságából kommunikál a másikkal, leredukálva minden közvetlen kapcsolatot szeretteivel és barátaival. A fiatal Clain azonban egy kicsit más. Nem igazán kedveli a virtuális dolgokat, inkább a 20. század régiségei, kézzelfogható technikai kütyüi érdeklik. Amikor nyugodt, már-már unalmas életébe berobban a Fractale-rendszert irányító papnők egyike – Phryne -, és nála hagy egy különleges droppel-t – a mindig vidám Nessát -, Clain olyan dolgokba keveredik, amihez nem igazán fűlik a foga. Mert egy tökéletes világban kit érdekel, ha akadnak problémák a háttérben? Ki adná fel addigi nyugodt életét pár a rendszer ellen lázadó gerilláért? És ki akarná tudni, hogy amiben addig teljes szívéből hitt, egyáltalán nem az, aminek látszik?

A 2011-es tavaszi szezon egyik zsákbamacskájaként nekiinduló Fractale a Fuji TV noitaminA programblokkjában futott. Az animével szinte egy időben indította el a Square Enix a Gangan Online-ban a manga verziót, amit a még kevéssé ismertAkazaki Mutsumi illusztrált, és jelenleg két kiadott kötetnél tart. Érdekesség, hogy a Da Vinci magazinban 2011 februárjában elindult a Fractale/Reloaded, egy folytatásokban közölt light novel is. A sztorit ugyancsak Azuma Hiroki jegyzi, azonban nem az anime/manga feldolgozása vagy folytatása, hanem egy új történet a Fractale-rendszer univerzumából.

A Fractale-nak dekadens bájat kölcsönöz az a tény, hogy a történetét Azuma Hiroki társadalomkritikus írta. Az az Azuma Hiroki, aki a japánul 2001-ben, angolul pedig 2009-ben publikált Otaku – Japanese Database Animals c. tanulmánykötetében nem bánik kesztyűs kézzel a japán otaku (és úgy egyébként a többi posztmodern szubkulturális) társadalmi réteggel, sőt, az igazat megvallva az egész fogyasztói társadalommal. Ezt figyelembe véve a Fractale története nem mondható mindennapinak, még akkor sem, ha jobban szemrevételezve kiderül, hogy kissé összecsapott hatást kelt – főleg ami a befejezést illeti.

Sokan hasonlították az animét a Ghibli filmekhez. Ezt tessék elfelejteni, és ne a grafika, vagy az első rész alapján ítélni. AGhibli filmek megkapó kedvessége nyomokban sem fedezhető fel a Fractale erőszakosabb, kegyetlenebb és naturalistább történetében. A grafika letisztultsága, szépséges kidolgozottsága megidézi a „ghiblis” látványvilágot, de attól, hogy itt is és aLaputában is van néhány léghajószerű szállítóeszköz, még nem sok közük lesz egymáshoz. A cselekményszálat megszakító és felhígító fanservice jelenetek nem feltétlenül tettek jót magának a sztorinak, de kétségtelenül fogyaszthatóbbá tompították a 11 részbe sűrített disztópia elleni küzdelmet – és el is vették annak kemény élét, ami viszont nem feltétlenül jó. Pont ezért az anime nem mondható egységesnek, enyhén hullámzó a történések mozgalmasságát tekintve és emiatt sokszor megbicsaklik a cselekmény íve is. A befejezés szintén kissé felemásra sikerült: túl sok kérdés maradt nyitva és nem adott igazán megnyugtató lezárást, csak tessék-lássék vágta el a történet fonalát.

Az anime OP-je ritmusos, popos hangzásával az aláfestő képek kíséretében nem gyenge pszichedelikus élményt nyújt, miközben érdekes párhuzamot von az anime címe és a „fraktálok” között – megjegyzem, nem véletlenül. Az ED egyszerű, szomorkás dallamú, „ír” dalocska, aminek a különlegességét az adja, hogy a szövege William Butler Yeats: Down By the Salley Gardens c. versének első versszaka (magyarul Egy régi dal visszhangja címen érhető el, Vas István fordításában, pl.ITT). Mindkét számot Azuma Hitomi énekelte fel.

A társadalomtól és embertársaitól elidegenedő ember polémiája régóta foglalkoztatja a tudósokat és filozófusokat, de talán ennél aktuálisabb probléma, mint napjainkban sosem volt. A Fractale is erre igyekszik rámutatni a maga disztópikus módján – hogy milyen sikerrel, azt mindenki döntse el maga. A 11 részes kis anime mindenképpen a nézhető és élvezhető kategóriába tartozik, de nem ér fel azokhoz az igazán komoly és feszes alkotásokhoz, amivé válhatott és válnia kellett volna.

Online részek:
 01.RÉSZ 02.RÉSZ  03.RÉSZ  04.RÉSZ  05.RÉSZ
 06.RÉSZ  07.RÉSZ  08.RÉSZ  09.RÉSZ  10.RÉSZ
 11.RÉSZ

 

KategóriákF

Vélemény, hozzászólás?