Gungrave (2003-04)

Infó:

Eredeti cím ガングレイヴ
Angol cím Gungrave
Egyéb cím(ek) nincs
Besorolás anime, TV
Hossz 26 rész
Év 2003 – 2004

Ismertető:

Hol tévedtünk?
Rossz döntést hoztunk?
Még mindig nem emlékszem, hol tértünk le a helyes útról…
Mégha a dolgok így is végződnek, akkor is…

Ezen idézettel indul a sorozat. A sorozat mely igencsak érdekes témákat feszeget. Nem is indul, inkább berobban… Mert szinte semmit nem tudunk meg az első néhány percben, csak azt, hogy az a fura sapkás férfi elég érdekes szerelésben, akit Brandon Heat-ként említenek és laza ’pózer’ mozdulatokkal írtja a nem túl barátságos lények hadát, nem egy hétköznapi revolverhős… De ki az a fehér hajú lány, illetve az a fehér ruhás professzor? Milyen kapcsolatban állnak Brandon-nal, és miért támadtak rájuk? Egyenlőre nem tudhatjuk…

Éles váltás, időben feltehetőleg az előző események után egy nappal vagyunk. Új helyszín egy város, egy szegénynegyed, ahol a bűnözés az úr, de hármas főhőscsapatunknak pont ideális a rejtőzködésre… És hogy mi elől is rejtőzködnek? Nos, erre maga a professzor ad választ: a Szindikátus elől, aki Brandon Heat-et akarja holtan látni, azt a Brandon-t, aki valaha ezen bűnszervezet „egyik legtehetségesebb tisztogatója” volt, de feltehetőleg összetűzésbe került vele és annak vezetőjével Harry MacDowell-el, akit manapság csak Véres Harry-ként emlegetnek. De ki ez a lány? Miért akarja a szindikátus mindenáron Brandon fejét, továbbá mi történt Brandon-nal, hogy ilyenné vált… és kik/mik azok az Orcmenek, akik most a Szindikátus szolgálatában állnak? Megannyi kérdés, melyekre idővel mind fény derül a sorozat 26 részében.

Az animéről:

Rendkívül akciódúsan és éppen ebből kifolyólag sokak számára megtévesztően indul a sorozat (tehát senki ne az első rész alapján vágjon bele…). De ebből a kezdeti lendületből igencsak visszavesz a második részben, ahol arra is választ kapunk, miért nem egy szimpla akciós lövöldözős Shounen fight-ról van szó és miért is tudhatja magáénak a besorolásnál a dráma kategóriát…

A sorozatot cselekményeinek idejét három nagyobb fő részre tudnám osztani. A legelső rész a jelent mutatja be egy elég erős „in medias res” kezdéssel. A második résztől a sorozat nagy részében a múlt kerül előtérbe, Brandon Heat és Harry Macdowell közös barátsága, a Millenion-ba és ezáltal az alvilágba való bekerülése, és felemelkedése. Majd a történeti szál eljut ismét a jelenig, vagyis az első részig, amiben megválaszolásra kerül az a sok-sok kérdés, ami az első részben felmerült bennünk. Ezt követően a sorozat utolsó 7 és egyben lezáró fejezete a jövőről szól, így téve kerek egésszé a történetet.

A Gungrave besorolását tekintve akció/dráma/sci-fi, én azonban még kiegészíteném a gengszter sztori jelzővel is. Ugyanis a történet fő váza és egyben bonyodalminak fő forrása a Millenion Szindikátus, egy maffia szervezet, melyet egy klasszikus értékrendekkel bíró vezető, a Keresztapa irányít, aki tökéletes vezető, és mint olyan, szigorú és igazságos, karizmatikus, nagy tiszteletnek örvendő személy. A szervezetbe, avagy a „családba” bekerülni nem egyszerű, azonban aki bekerül, a „család” védelmét élvezi, ez azonban kötelességeket is jelent a tagok számára, továbbá egy fontos törvénynek kell eleget tenni, ami gyakorlatilag az egész szervezet alappillére: a Vas-Törvénynek. A törvény, mely a szervezet belső békéjét hivatott védelmezni és amely szerint a szervezet árulói csak egy dolgot érdemelnek: halált. De mi történik, ha a Szindikátus vezetője megváltozik? Megváltozik a szervezet is – mert ahogy a mondás is tartja: „A fejétől bűzlik a hal” – továbbá változik az alaptörvény értelmezése is…

A történet fő csapásvonala így a maffiába való bekerülés lesz Brandon és Harry szemszögéből, és ebbe szövődik bele – a drámai szálat is jelentő – kettejük barátsága. Van-e halálig tartó barátság? Mi a fontosabb? A pénz, boldogulás, a karrier, vagy a barátság, esetleg a hűség? Ezekre mind-mind választ kapunk, ha végignézzük a sorozatot!

A karakterekről:

Két dolgot emelnék ki velük kapcsolatban, nagyon jól kidolgozott jellemekkel rendelkeznek, és öregednek! Mind külsőleg, mind belsőleg megváltoznak. Érezhető, ahogy a sorozat elején lévő szinte még tini suhancokból hogyan válnak komoly felnőttekké, majd idősekké, és ez nem csak az arcokon megjelenő ráncok számából látszik majd… (Külön kiemelném Bob Poundmax „látványos megváltozását” 😛 – amikor először megláttam fiatalként, nem hittem a szememnek! :D) A karakterek külsején (főleg a történet második felétől kezdődően) azért észrevehető, hogy az anime egy Ps2-es játék adoptációja. Gondoljunk itt például Grave ”harci öltözetére”, az Orcmenekre vagy a Nekralizált „Boss Fightokra”…

Zene, hangok, minden egyéb…

Hangok terén nagyon jó volt szerintem az anime, de ez nem meglepő egy játékadaptációnál. A seiyuk között olyan nevek voltak, mint Tomokazu Seki: Brandon Heat, Tsutomu Isobe: ifj. Harry MacDowell, Kenji Hamada: idősebb Harry Macdowell, Kikuko Inoue: Maria Asagi, hogy csak a főbb szereplőket említsem… Személy szerint még kiemelném a mellékszereplők közül Kugashira Bunji seiyu-ját Fumihiko Tachiki-t, mert egyik személyes kedvencem. Az a mély, „szétcigizett”, „reszelős” hang valami irtózatosan jól ment Kugashira Bunji karakteréhez^^.

Zene: mind az Opening (Family-Tsuneo Imahori), mind az Ending (Akaneiro ga Moeru Toki- Shu Koyama, Taijiro Matsuki –Scoobie Do) nagyon jól megkomponált, igazi fülbemászó alkotás, illik a sorozathoz.

Összességében nagyon jó animét ismer meg mindenki, aki úgy dönt, hogy belevág és végignézi a Gungrave-et. Bár személyes kedvencem, de kiválónak mégsem mondanám, mivel vannak apró hibái, ilyen például a történet is, amit ha jobban megnézünk észrevesszük, hogy elég sok helyről merít, ami alapvetően nem baj, csak azoknak lesz zavaró, akik valami egészen újra vágynak^^. Kiknek ajánlanám elsősorban? Leginkább azoknak, akik a sok akció mellett szívesen megnéznének egy kicsivel komolyabb, drámaibb történetet. Fontos megemlítenem, hogy ne a képek alapján döntsük el, hogy belevágunk-e vagy sem, mert úgy lehet, hogy csalódás lesz! (Nekem is az volt, de nekem kellemes ;))

A soraimat pedig úgy zárom, ahogy kezdtem… egy idézettel, mely az első rész végén is elhangzik Brandon tolmácsolásában…

A halál mindig a vállad fölött kukucskál a városnak eme hitvány részén.
Nincs jövő, sem remény.
De nekem jó volt. Akkor még jó volt.