Junod (2010)

Eredeti cím ジュノー
Angol cím Junod
Egyéb cím(ek) nincs
Besorolás anime, film
Hossz 1 rész
Dátum 2010
Ismertető:
Már egy ideje vártam a pillanatot, hogy a neten is elérhetővé váljon a soron következő mozifilm. A film egy olyan emberről, aki több borzalmat élt át a XX. század derekán, mint a katonák a fronton.

Marcel Junodról

1904. május 14-én született a svájci Neuchâtelben Richard Samuel Junod és Jeanne Marguerite Bonnet ötödik gyermekeként. Apja nem sokkal később lelkipásztornak ment egy belga bányászvárosba, ahol Marcel gyerekkorának javát töltötte. Apja halála után anyja svájci otthonába költözött, s orvoslást kezdett tanulni. Az iskola elvégzése után először a francia Mulhouse-ban volt sebész, majd a Nemzetközi Vöröskeresztnél kapott munkát, mint nemzetközi megbízott. A szervezetet képviselte a második olasz-abesszin háborúban (1935-1936), valamint a spanyol polgárháborúban (1936-1939). A II. világháború során hadifogolytáborokban volt a svájci sereg orvosi tisztjeként. 1944 végén elvette későbbi feleségét, Eugénie Georgette Perretet, majd 1945-ben Szibérián át Japánba utazott a Vöröskereszt megbízásából. Küldetése japán hadifogolytáborok ellenőrzése volt, hogy a genfi egyezményeket betartják-e. Hiroshima és Nagasaki bombázása után ő szervezte meg a hadifogolytáborok evakuálását, majd a hiroshimai sérültek megsegítésére sietett. Az ő általa küldött képek értek elsőként Európába az atombomba pusztításáról. 1947-ben könyvek írt Warriors without Weapons címmel, amelyben személyes élményeit írta le. A háború után az UNICEF-nél dolgozott, mint Kína főképviselője. 1950-ben visszaköltözött Európába, ahol a genfi kórházban megalapította az aneszteziológiai részleget, majd a genfi egyetem professzorává választották. 1952-ben a Nemzetközi Vöröskereszt kitüntetett tagja lett, s további missziókat vállalt. 1959-től 1961-es haláláig a szervezet alelnöke volt.

Történet

Mii és Yuuko, a két középiskolás diáklány egy osztálykirándulás keretében ellátogattak a hiroshimai Béke Emlékparkba. A szabad járkálós idő alatt megtalálják Marcel Junod emlékművét, ami elhagyatottan álldogál a park egyik szegletében. Mivel a név számukra nem mond semmit, egy fura fény jelenik meg előttük, ami visszarepíti őket az európai ’30-as évekbe.

Innentől, mint két szellem követik végig az orvos életének állomásait Etiópián, Spanyolországon, a náci Németországon, Szibérián és Japánon át.

A műről

grafika színvonala elég változatos. Ezt értem arra, hogy a film 65 percében többféle ábrázolást is láthatunk. A prológus és az epilógus élőszereplősek (az epilógus alatt II. világháborús archív felvételeket is mutatnak), míg a mozi maga rajzolt. A jelenkori jelenetekben a hátterek nem olyan részletesek, mint mikor a múlt elevenedik meg. Ugyanakkor a múlt képsorait olykor-olykor megszakítja jó pár olyan fekete-fehér vagy szépiás kép, ami korabeli fotók rajzolt változatai. Egyedül a karakterdizájn állandó, egyszerűsített.

szinkronhangok terén nem valami jelentős a munka, legalábbis hasonló témában láttam jobb beleéléssel kivitelezett darabot is. A zenék belesimulnak a filmben, aminek egy lágyabb záródal adja meg a véget.

sztori koncepciója érdekes, azonban gyakran volt olyan érzésem, hogy túlságosan is sűrít, ugyanakkor elnyújt egyes jeleneteket, így kevéssé téve a 65 percet mindarra, amit Junod jellemének és történetének megértésére szántak.

Vélemény

Mint mozifilmmel voltaképp elégedett vagyok, nagyon szépen megalkotott mű egy ember életéről, akit elfeledtek, kihagytak a történetírás nagy részéből, pedig a Nemzetközi Vöröskereszt egyik legjelentősebb emberéről van szó, aki képes volt bizonyítani azt, hogy a legnagyobb embertelenségekben is helyt lehet állni.