Kuragehime (2010)

Infó:

Eredeti cím 海月姫
Angol cím Jellyfish Princess
Egyéb cím(ek) 海月姫 〜くらげひめ〜
Besorolás anime, TV
Hossz 11 rész
Év 2010

Ismertető:

A lányok többsége – az elenyésző kisebbséget most hagyjuk, illetve azokat is, akik utólag letagadják az egészet – minimum egyszer eltűnődik azon a szívmelengető délibábon, hogy felnőve talán királylány lesz belőle. Szép lesz és csinos, sőt, mondhatni gyö-nyö-rű, és majd jön a szőke/barna/vörös/fekete herceg a fehér lován/Ferrariján/motorján/biciklijén/két szexis lábán (megfelelő verzió aláhúzandó), és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Aztán az Élet persze másképp alakul. Mert manapság már a hercegből is lehet királylány, a királylányból pedig… otaku?

Kurashita Tsukimi abban a hitben élte gyermekéveit, hogy egyszer bizony királylány lesz belőle. Felnő, Tokióba költözik, és szépséges királykisasszonyként vár rá a csoda, az Élet. Aztán valami balul sülhetett el, mert mégsem így történt. Igaz, hogy Tokióban lakik, de a többi mesebeli dolog egy cseppet sem stimmel. Medúza-otakuként éli sminktelen, elnyűtt tréning gatyós, topis mindennapjait egy hozzá hasonlóan kissé defektesnek tűnő, csupa nőnemű egyedből álló társasággal, az „anyácákkal”: egy csapat, hozzá hasonlóan elvetemült dologért rajongó otakuval, és egy hikikomori yaoi mangakával. Így amikor meglehetősen szabályozott, már-már unalmasnak mondható életébe hirtelen belibben egy csodaszép és szexis, határozott királykisasszony, egyből a feje tetejére áll a világ. Főleg, ha azt vesszük, hogy ez a királylány valójában fiú. És ha nem lenne elég a cross-dressing mániás Kuranosuke-kun totális káoszt generáló ténykedése, feltűnik a színen a Tsukimi szívét megdobogtató, ám egy kissé nőiszonyos Shuu-san (aki nem mellesleg Kuranosuke-kun politikusi babérokra törő bátyja), és mindezt tetézendő – hisz a baj mindig csőstül jön – veszélybe kerül az „anyácák” lakóhelye, az Amamizukan is.

Nem meglepő talán, hogy bizony ez a történet is egy az adaptációk milliói közül. A Kuragehimét elkövető, 1975-ben születettHigashimura Akiko egyáltalán nem számít kezdő mangakának, ráadásul már kétszer is jelölték a Manga Taisho-ra (2008-ban a Himawari: Kenichi Legend, 2009-ben pedig a My Mum is a Tenparist című alkotásaiért), ennek fényében kijelenthetjük, hogy tudhat valamit. 2008-ban indította el a Kiss magazinban új josei mangáját, a Kuragehimét, ami érdekes módon shoujo kategóriában nyerte el a Kodansha Manga Award-ot 2010-ben. A Kuragehime ma is fut Japánban, jelenleg a hatodik kiadott kötetnél tart, és ahogy az sejthető: szép sikereket ért el, különben nem készült volna belőle anime sorozat.

A 2010-es őszi szezonban elstartolt anime a Fuji TV noitaminA programblokkjában fut. Okosan meghagyták benne a manga grafikájának jellegzetességeit, és a cselekményszál is hűen követi az eredeti történet menetét. Az OP és az ED kellemesen fülbemászóra sikerült, mindkettő könnyed és illik a sorozat bohókásnak tűnő lelkivilágához. Külön érdekesség, hogy az OP képei mind egy-egy híres filmet figuráznak ki: felbukkan a Star Wars, a Singin’ in the Rain, a James Bond, a Kill Bill, sőt, még a Mary Poppins is. Bár a seiyuu stáb nem mondható kiemelkedőnek, mégis sikerült jól eltalálni a szinkronhangokat.

Meg kell hagyni a Kuragehime első látásra csupán egy jól összerakott, kissé különc vígjátéknak tűnhet, némi romantikus felhanggal – elsősorban lányoknak. Azonban ha jobban megnézzük, ennél azért valamivel több. Okos szatíra, az a fajta, ami rád kacsintva orron fricskáz, hogy aztán úgy tegyen, mintha mi sem történt volna. A sokszor helyzetkomikumra épülő elemek között ott bujkál az adott társadalmi rétegeket célba vevő kritika, a létező összes sztereotípiával nyakon öntve, habbal tálalva.Higashimura Akiko nem kímélte se a női otaku, se az ellentéteként megjelenő karrierista társadalmi réteget: legyen az királylány vagy csúf béka, ugyanolyan kíméletlenséggel mutat rá a hibáikra, mint az erényeikre. Bepillantást enged a cross-dressing mögött fellelhető okok sokszor igencsak komoly hátterébe is. Ennek ellenére mégsem ez lesz a lényeg: a kritika nem hivalkodik és nem üt arcon, észrevétlenül belesimul a történetbe, ami úgy tűnik, mintha egy percre sem venné magát igazán komolyan. Nem mond ítéletet, csupán tükröt tart, olyan tükröt, ami meglepő módon jóízű kacagásra késztet minket, hogy aztán ránk bízza, elgondolkodunk-e a látottakon, vagy inkább figyelmen kívül hagyjuk azt. Azonban ne felejtsük el azt a tényt, hogy a NEET, a hikikomori, az otaku/fujoshi és a cross-dressing manapság már nem csupán japán jelenség, jócskán fellelhető a nyugati világban – ahogy hazánkban is.

A Kuragehime szórakoztató, üde színfoltja a 2010-es őszi anime termésnek, és uniszex jellege miatt fogyasztásra alkalmasnak minősül mindennemű animefan számára. Az igazi lényege azonban olyasmi, amit mindenki véssen jól az eszébe: minden lány királylány, és minden fiú herceg – mert az életben minden csupán nézőpont kérdése.