Mamoru-kun ni Megami no Shukufuku wo! (2006-07)

Képtalálat a következőre: „Mamoru-kun ni Megami no Shukufuku wo! 512x512”

Infó:

Eredeti cím 護くんに女神の祝福を!
Angol cím Venus to Mamoru
Egyéb cím(ek) nincs
Besorolás anime, TV
Hossz 24 rész
Dátum 2006 – 2007

Ismertető:

“Erő, mellyel csodákat tehetünk… Ha ezt mondanám neked, hinnél-e bennem?”
A Mamoru-kun ni Megami no Shukufuku wo! Hiroki Iwata japán regényíró azonos című light novel-szériáján alapszik, melyet 2003 szeptemberében indítottak útjára, s azóta is fut (eddig 13 kötete jelent meg). Az anime változatot a ZEXCS animációs stúdió prezentálásában 2006 októberében indították útjára, s egészen 2007 márciusáig ment összesen 24 résszel.

A Beatrice egy különös és rejtélyes erő, mely az emberek szívében lakozó vágyakra reagál, valóra váltva azokat. Segítségével az ember bármire képes lehet, a lehetőségei szinte határtalanok.

Történet: Yoshimura Mamoru kimagasló intelligenciájának köszönhetően felvételt nyer a Tokiói Beatrice Középiskola és Egyetem középiskolájába. Leghőbb vágya teljesül ezzel, s azt reméli, itt majd olyan erőssé válhat, mint az a Beatrice-használó férfi, aki gyerekkorában megmentette. Az iskola felé haladva a figyelme egy pillanatra a közelben virágzó cseresznyefára téved – ami nem is csoda, lévén ez ősszel meglehetősen ritka esemény -. Aztán megpillantja az alatta álló lányt, aki kisvártatva észreveszi őt, és közönyös hangon megkérdi tőle, mit néz ennyire, mire Mamoru elvörösödve csak annyit bír kinyögni, hogy “elkalandozott a tekintete, mert olyan szép volt az elé táruló látvány”. Ettől s Mamoru ‘lefegyverző’ erejű mosolyától megszédülve a lány, Takasu Ayako fülig vörösödve arra kéri (utasítja?) a srácot, hogy járjon vele. Így veszi hát kezdetét Mamoru korántsem átlagos iskolai élete, mely nem lesz mentes félreértésektől, intrikáktól, vicces és kínos pillantoktól…valamint ezzel veszi kezdetét kapcsolata az iskola legismertebb (és félelemmel vegyes tisztelettel övezett) lányával, Takasu Ayako-val.

Az, hogy ez egy természeti jelenség vagy mesterségesen keletkezett-e, nem tudni. Értő kezekben csodás dolgokat lehet véghezvinni vele, rossz kezekben viszont pusztító fegyverré is válhat.

Pár szót a karakterekről:

A főszereplők:
Yoshimura Mamoru: alacsony növésű, 16 éves középiskolás fiú, aki kimagasló intelligenciájának köszönhetően felvételt nyert egy előkelő iskolába. Csendes és egyszerű karakter, éppen ezért nehezen bírkózik meg elsőre a hirtelen rászakadt ‘hírnévvel’. Sokáig nincs is tisztában azzal, miért is akadt meg rajta Ayako szeme. A történet során kiderül róla, hogy magas szinten képes Beatrice használatra. A mosolya a legerősebb fegyvere.^^

Takasu Ayako: Más néven a Beatrice Boszorkány. Ugyanazon iskola felsőbb éves tanulója. Az egész iskola féli a nevét, köszönhetően kimagasló Beatrice-használói készségének és mogorva, hűvös, mindekit semmibe vevő személyiségének. Ez utóbbiak a Mamoruval való kapcsolatának köszönhetően szép lassan háttérbe szorulnak, rávilágítva arra, hogy ő is rendes és kedves lány legbelül, mégha ezt nehezére is esik kimutatnia a külvilág felé.

A Diáktanács:
Sudō Maya: A diáktanács jelenlegi elnöke, és az első számú bajkeverő Mamaoru és Ayako szerelmi életében, mert állandó jellegű, ‘segítő szándékú’ közbeavatkozásaival mindig sikerül felbőszítenie Ayako-t, aki aztán rövid úton félholtra veri érte. Jóképű, intelligens s gyengéi a hosszú hajú lányok (ebből kifolyólag kicsit bele van habarodva Ayako-ba).

Sudō Shione: Maya húga, a diáktanács alelnöke. Hírhedt extravagáns, a jó ízlést teljesen nélkülöző hajviseleteiről, és hogy imád a bátyjának segíteni Mamoru-t és Ayako-t gyötörni.

Fujita Mitsuki: A diáktanács propaganda-felelőse, és ügyeletes fotósa. Az egyetlen, akinek mindig sikerül elkerülnie Ayako tombolását.
Hase Anna: A diáktanács titkára. Szemmel láthatóan a legnormálisabb a csoport tagjai között.
Kirishima Yōko: A diáktanács könyvelője.
Maruyama Yūka: A tudományos projektekért felelős beosztott. Félénk, kissé visszahúzódó lány.
Yagi Kōsuke: A biztonsági osztag tagja. Nagydarab, kissé nehéz felfogású figura, aki keveset beszél és azt is főként angolul teszi. Magas szinten jártas a közelharci, távolsági és egyéb fegyverek használatában.

Egyéb fontos szereplők:
Emelenzia Beatrix Rudiger: Németországból származó Beatrice használó. Csodagyereknek számít, mert 12 éves kora ellenére egyetemre járt. Árvaként élt, amíg a Rudiger család fel nem ismerte a benne rejlő tehetséget. Nagyra tartja a bátyját, Johant. Ayako-t a példaképének és egyben legyőzendő akadálynak tekinti, akit mindenáron felül szeretne múlni.

Johan Deiter Rudiger: Szintén német Beatrice használó, Emerencia nem vérszerinti bátyja. Egyike a Föld 3 legtehetségesebbnek kikáltott Beatrice-használóinak, ebből kifolyólag kissé arrogáns és modortalan személyiség. Feltett szándéka, hogy magáénak tudja Ayako-t, mert szerinte csakis ő lehet számára az ideális férfi; s ettől a céljától senki és semmi nem képes eltántorítani. Ayako nagyapjával közösen Beatrice-kutatásokat végez Németországban.

Abiko Tsuneo: A kötelező ‘levakarhatatlan’ karakter. Mamoruval egy szinten tanuló alak, valamint Ayako megszállott követője. Mindent megtenne azért, hogy mindekit eltűntessen Ayako mellől, csakhogy teljesen az övé lehessen, ezért is neheztel annyira Mamoru-ra már a kezdetektől fogva. Megszállott Ayako-kukkolása csak részben öncélú, ugyanis ‘hivatalosan’ a 3 legerősebb Beatrice-használó egyikének parancsára figyeli Ayako minden lépését.

Egyes elméletek szerint élő, érző lény saját akarattal, ám ez mindezidáig nem bizonyított…

Összegzés:

Maga az anime technikai oldalról nézve nagyon jól teljesít. Az animáció a 2006-2007-es viszonylathoz képest szép…nem állítom, hogy nem láttam nála szebbet, de összességében rendben van. A karakterek egytől egyig hamar megkedvelhetőek, a szinkronhangjaik is mind jól eltaláltak. A sztorija érdekes, engem le tudott kötni elejétől a végéig (bár azért nem vettem volna zokon, ha kicsit jobban belemennek a Beatrice-erő mibenlétébe is, de ez végülis nem olyan nagy baj), ráadásul sikerült benne megfelelő arányban elegyíteni a romantikusabb, viccesebb és komolyabb-akcióban bővelkedő részeket. Az opening (“MA・MO・RU!” Maho Tomita előadásában) és az ending (“Venus Dream” Hiromi Satou előadásában) jópofa szám, illenek az animéhez.

Összességében nekem nagyon tetszett annak ellenére, hogy egészen véletlenül, minden előzetes hírverés vagy trailer-megtekités nélkül bukkantam rá…mostanra azért már elég előkelő helyet szerzett magának a toplistámon. Csak ajánlani tudom azoknak, akik kedvelik a romantikus vígjátékokat, csipetnyi akció-betéttel fűszerezve. Szerintem nem fogjátok megbánni, ha vettek rá egy pillantást.