Nisemonogatari (2012)

Képtalálat a következőre: „Nisemonogatari png”

Infó:

Eredeti cím 偽物語
Angol cím Nisemonogatari
Egyéb cím(ek) nincs
Besorolás anime, TV
Hossz 11 rész
Év 2012

Ismertető:

Nishion Ishin Monogatari-szériájának újabb eleme került animálásra. A Japánban hatalmas sikernek örvendő Bakemonogatari folytatásaként a Nisemonogatari mindkét regényét feldolgozták. A “Nisemonogatari” (angolul “Impostory”)szintén egy szójáték eredménye: Sarkosítva a “nisemono” “hamis”-at, míg a “monogatari” “történet”-et jelent. Az első regényt 2008 őszén, a másodikat azt követő év júniusában publikálták, közvetlen folytatásai a Bakemonogatarinak.

Történet szempontjából az európai kultúra számára szokatlanul minimál a Nisemonogatari, pár szóban bőven össze lehet foglalni. A Nisemonóban Karen és Tsukihi, a Fire Sisters, azaz Koyomi húgai kerülnek előtérbe. Karen 15, Tsukihi 14 éves, a második rész elején kellően bemutatják őket Koyomi tolmácsolásában. A Nisemonogatariban leginkább a lányok egymás közti, valamint és főként a bátyjukkal való kapcsolatát dolgozzák fel a már megszokott misztikus, különleges és perverz körítéssel. Előbb Karen “betegségére” keresnek gyógymódot, majd Tsukihi különleges valója miatt fájhat Koyomi feje.

Az emberek összezavarodnak a kevés történés miatt, filozófikus mondanivalót tulajdonítanak a rengeteg párbeszédnek, és bár világmegváltó igazságokat ugyan nem, de nagyon érdekes és komoly témákat boncolgatnak. A Nisemonóban a családot és az igazságot vették górcső alá. A nézők akcióra számítanak, szelleműzésre és egyéb rituálékra, miközben ezek a sorozat szempontjából már-már lényegtelenek, és nem is kifejezetten illenek bele. Meg kell érteni, ezek a művek különlegesen becsomagolt perverz bombák. A sok gondolkodtató párbeszéd, különleges animáció és képi világ, a fekete-vörös flash-ek mind azért vannak, hogy elrejtsék, de mégis abszurd módon a középpontba helyezzék a rengeteg fanservice-t. A Nisemonogatariban ez kicsúcsosodott, mondhatni tökélyre fejlesztették. A Bakemonóban jóval több akcióra lehetett számítani, a “több” szereplő, több misztikus rejtélyt hozott magával, a gyorsabb történetvezetés miatt ezek megoldása izgalmasabb volt. Igaz, a Bakemonogatariban felvonultatták a perverz női karakterek majdnem teljesen tárházát. Volt szadista tsundere, egy mazohista, egy aranyos loli, egy vagány perverz és egy yandere moe szereplő. A Nisemonóban még vadabbak lettek, és tabutémákat kezdtek el feszegetni, hiszen nem is egy, hanem rögtön kettő hugica került terítékre, megfűszerezve egy óvodás kinézetű szöszkeséggel.
Szerencsére Senjougahara és Araragi kapcsolatának fejlődésére is áldoznak egy kevéske időt. Az utolsó momentumonok kifejezetten romantikusra sikeredtek. A zseniális stílusú Shinobu is bekapcsolódik jó pár érdekes beszélgetésbe. Az eddig néma, angyalian bájos, szőke loli az egyik legjobb mellékszereplő, akit animében láttam. Minden egyes pillanat, amit csak a képernyőn tölt, garantáltan kivívja 100%-ban a figyelmet. A fondorlatos óvodás, a feudális korokból származó beszédstílusával és pőreségével azonnal belopja magát a szívünkbe.

A szériára jellemzően nagyon kevés karakter alkotja a történet szereplőgárdáját. A Bakemonóban megismert összes szereplő feltűnik, szóhoz jutnak ugyan, de szerepük elenyésző a három főszereplőjéhez képest. Képernyőre kerülni csak fővesztés, akarom mondani hajvesztés terhe mellett lehet. Igaz, három, eddig ismeretlen karakter is feltűnik, bár szerepük fontossága a történet szempontjából nincs arányban a képernyőn töltött idejükkel. Kaiki érdekes figura, de pár gondolkodtató párbeszéd elejéig szerepel csak. Az egész Monogatari-szériára rá lehetne sütni az epizódikusság bélyegét, igaz nem egy rész – egy történet alapokra helyezve azt, hanem az egy lány – egy szellem/átok/mitológiai lény vonalat követve. Ez sem teljesen fedi az igazságot, hiszen a későbbi regényekben ugyanezen lányok szerepelnek egy-egy újabb problémával. A Bakemonóban nagyjából egyenlően osztották fel a részeket a lányok között, itt a 11 rész megoszlása a testvérek között érdekes, hiszen a Karen Bee a sorozat közel háromnegyed részét birtokolja, míg az átvezető részek és aTsukihi Phoenix megosztozik a megmaradt kevésen. (Ez nem meglepő, az eredeti regény is hasonló arányban oszlik meg a két lány között.)

Igaz, hogy NisiOisin munkája, tagja a Monogatari-szériának, illetve grafikáját, látványvilágát, hangzást és szinkronizálását, történetét tekintve közvetlen folytatása a Bakemonogatarinak, de valahogy egy picit másabb. Az ugyanolyan, mégis másparadoxon tökéletes példája. Sokkal kevesebb a harc és a különféle átkok orvoslása, igaz Koyomi Oshino-san távozásával csak Shinobu tanácsaira tud hagyatkozni.
Akiknek a Bakemono nem tetszett (persze ettől függetlenül végignézték), azok ne is fárasszák magukat, ez egyszerűen nem az ő világuk. Én imádtam a Bakemonogatarit, és imádom a Nisemonogatarit is. Azok, akik fogékonyabbak a kifejezetten japanofil animékre, vagy szeretik a különleges grafikájú műveket, esetleg a perverzitás ilyesfajta tálalását kedvelik, azok szeretni fogják ezt az animét is.