Sekai Meisaku Douwa: Aladdin to Mahou no Lamp (1982) (magyarul)

Infó:

Eredeti cím 世界名作童話 アラジンと魔法のランプ
Angol cím Aladdin and the Wonderful Lamp
Magyar cím Aladdin és a csodalámpa
Egyéb cím(ek) Aladdin and the Magic Lamp
Besorolás anime, film
Hossz 1 rész
Év 1982

Ismertető:

Az Aladdin az Ezeregyéjszaka meséinek egyik legismertebb története, számos feldolgozást ért meg rajzfilmben, filmben egyaránt. 1982-ben a Toei Animation is készített egy egész estés animét, ami szerintem az egyik legjobban sikerült Aladdin-feldolgozások egyike. Nem sokban tér el az eredetitől, bár itt is török-arab környezetbe helyezték a történetet, holott az eredeti fordításokban a sztori Kínában játszódik.

Aladdin egy semmirekellő, lusta fiú, aki inkább a barátaival tölti az idejét mindenféle csínytevéssel, ahelyett, hogy özvegy édesanyjának segítene. Egyik nap megszólítja egy férfi, aki furcsa dologra kéri őt: szeretné, ha vele tartana a sivatagba. Aladdin eleinte húzódozik, hiszen a sivatag veszélyes, de mivel az idegen pénzt ajánl neki, végül belemegy a dologba. Ezt később meg is bánja, hiszen mint kiderül, a férfi varázsló, és arra utasítja Aladdint, hogy menjen le egy varázslattal lezárt barlangba, és hozzon fel egy régi, poros lámpát. Ő nem szívesen tesz eleget a kérésnek, de a varázsló unszolására mégis bemerészkedik oda. A lámpát nem nehéz megtalálnia, viszont mikor visszaér a barlanghoz, a varázsló nem akar segíteni neki, hogy kijusson a barlangból, csak a felhozott kincs érdekli. Aladdin természetesen átlát a szitán, választás elé állítja a férfit: vagy kihúzza őt onnan, vagy nem kapja meg a lámpát. A varázsló erre feldühödik, mérgében újra lezárja a bejáratot, és sorsára hagyja a fiút. Mivel elég népszerű mese, úgy gondolom nem kell többet írnom a történetről, viszont akinek valamilyen okból kimaradt eddig az életéből, annak nem akarom előre lelőni a poénokat.

A grafika nagyon szép, úgy vélem, nem csak a korához képest. A karakterdizájn szép, de leginkább a hátterek fogtak meg. Az épületek, kertek, szőnyegek díszítései csodálatosan részletgazdagok, teljesen visszaadják a gazdag kelet fényűző hangulatát, ahogy a bazárok színes világát is. A zene kellemes, illik a történethez, de ezek közül leginkább az opening nőtt a szívemhez. A magyar szinkron kiválóan sikerült, bár sajnos az eredeti japán hanghoz nem volt szerencsém. Sok átirattal ellentétben itt sok dolgot megtartottak az eredeti sztoriból. Tetszett, hogy meghagyták a hercegnő arab nevét (Badr al-Budúr), és a gyűrű szellemével sem találkoztam más feldolgozásban. Ami néhányaknak talán negatívum lehet, hogy sok félelmetes részt is átemeltek a történetbe, de aki beleolvasott az eredeti Ezeregyéjszakába, az tudhatja, hogy ezekben a mesékben bizony nem ritka az ilyen. Persze felbukkan néhány jellegzetes animés elem is, például a poénforrásul szolgáló aranyos állatka, egy kis ugróegér “személyében”. Összefoglalásként úgy érzem elégedettek lehetünk ezzel a feldolgozással, fő hibájaként talán a kissé összecsapott történetmenetet róhatjuk fel.

Gyerekkorom egyik kedvenc rajzfilmje, amit így sok sok év után is szívesen néztem vissza, és túlzás nélkül állíthatom, hogy a keleti kultúrák iránti vonzalmam egyik kiindulópontja. Na jó, kissé elfogult vagyok ezzel az animével szemben, de nézzétek el nekem, ez az első Aladdin, amit láttam, és eddig egyetlen másik feldolgozásnak sem sikerült a szememben felülmúlnia. Ez csak az én véleményem, de szerintem mindenkinek érdemes megnéznie!