Sengoku Otome: Momoiro Paradox (2011)

Képtalálat a következőre: „Sengoku Otome ico”

Eredeti cím 戦国乙女~桃色パラドックス~
Angol cím Battle Girls – Time Paradox
Egyéb cím(ek) nincs
Besorolás anime, TV
Hossz 13 rész
Év 2011
Ismertető:
Felvezető gyanánt -a Hadakozó Fejedelemségek szűz leányai-

A Sengoku-korszak… mondhatni már a könyökünkön jönnek ki a kor nagy tábornokai, csatái és annak feldolgozásai. Nem véletlen, hiszen Japán történelmének egyik legfontosabb időszakáról van szó, amelytől még a Bakumatsu és a Meiji-restauráció együttes időszaka sem fontosabb. Animében láthattuk már a “nagy neveket” (daimyo – Japán földesurai) sármos bishounen férfiakként (mint pl. Sengoku Basara), űztek belőlük gúnyt (pl. Tono to Issho), de feltűntek olyan művekben is, mint Black Lion, a Sword of a Stranger. Sőt, voltak már nőkként reinkarnálódva egy alternatív valóságban is (Hyakka Ryouran – Samurai Girls)! De ilyen szinten még nem nagyon nyúltak a témához…
A Sengoku Otome – Momoiro Paradox eredetileg a Heiwa cég pachinko játékából készült. Nincs különösebb történet benne; nyomulunk valami misztikus tárgyért, közben a (női formát öltött) generálisunkkal alaposan helyben hagyunk minden ránk törő katonát. Szóval alig különbözik a Sengoku Basara vagy a Warrior’s Orochi, Dynasty Warriors, Samurai Warriorsjátékoktól. De akkor milyen lehet az anime?

A Karmazsin Páncélért -Szedd össze hát mind!-

Hide Yoshino sem az IQ-jával fogja a mentális súlyzókat emelgetni. A töpszli, együgyű, viselkedését nézve egy plázamacskára hajazó, lustálkodó leány nagyon rosszul teljesít a suliban, folyton késik, amit Date-sensei, a hozzá legközelebb álló tanárnő kezd megelégelni. Felajánlja neki: összekapja magát végre a vizsgákra, vagy bejárhat nyáron is suliba. Hazafele menet pedig (némi szerencse reményében) egy szentélyhez tér be, ám szerencse helyett visszacsöppen egy alternatív történelmi korba…
A kor a Sengoku-kor, ám minden élő ember nő. Még a hadurak is. Hide Yoshino pedig, kénytelen-kelletlen, igyekszik elviselni újdonsült helyzetét. Ennek egyik lépéseként csatlakozik Oda Nobunagához, aki a Karmazsin Páncél darabjait akarja összeszedni. Mert az, aki a páncélt viseli, uralhatja majd Japán földjeit…

Kritikus szemmel -az áthallások-

A történet első olvasatra eddig egy Pokémonos felhanggal rendelkező, női kiadású Sengoku Basarának tűnik, némi moesággal és Inuyasha-beütéssel. Előbbi a páncéldarabok összegyűjtéséért, a középső a shounen-fightszerű támadások és támadásnevek miatt, az utóbbi pedig az alternatív múltba csöppenést és hazajutni akarást érezteti. Ennek ellenére mégis meg van valahol a maga bája a sorozatnak, az egyensúly, ami miatt mégsem teljesen írható le. Aki ismeri esetlegesen az eredeti játékot, vagy megnézte a kicsiny előzetest és a bepillantó videókat, az talán kicsit csalódhat, mert nem olyan dinamikus, mint azok. De általában ez a legtöbb pachinko játékadaptációról elmondható, ahol nem kizárólag a harc a lényeg.
A grafika egész pofásnak mondható, a mellméretekkel igyekeztek nem elszállni, ugyanis a leggyakrabban az A-D sávban mozognak (nem vettem mintákat, így ezt csak saccolom). Az animáció egész szépre sikerült, több ötletes megoldást és arckifejezést csempésztek bele. A karakterdizájn és az effektek is fair módon festenek, így ennek az élvezhetőségével nincs gond, valamint a végéig tartja ezt a színvonalat.
A hangok sem mondhatóak rossznak. Noha Hide Yoshino nyivákolásától néha a falon találtam magam, Nobunaga mély női hangja viszont egész jól ellensúlyozta ezt. Vagyis a szinkronhangokat jól válogatták, illően a karakternek a mentalitásához, viselkedéséhez. Például a Kai Tigriseként elhíresült Takeda Shingennek is mély hangja van, míg ellenfelének, Uesugi Kenshinnek már ettől jóval “csitrisebb”. Az OP dallama engem egészen megfogott, egy dinamikus és kellemes pop-rockos beütésekkel bíró zene szól alatta, míg a képvilág inkább karakterbemutatás, mintsem a tényleges cselekményből mesélne valamit is. Az ED egy lágy dallamú levezető, egész hangulatos képi világgal megoldva. Az ezt követő előzetesben pedig két szinkronszínész, Date-sensei és Hideyoshi hangjai szerepelnek élő, hús-vér alakjukban, és bohóckodnak fél perc erejéig.
A karakterek, akiket az alternatív múltban láthatunk, mind valóban éltek és léteztek, harcoltak egymás ellen, de férfiakként. A nemi identitásuk megváltoztatása még nem is annyira zavaró dolog, inkább meglepő. Bár én azt mondom, ha legközelebb állatok, vagy kerti zöldségek formájában eresztik őket össze, lassan már az se lepne meg engem… Jellemfejlődést ne igen várjunk, ez nem az a fajta mű. Ez a szolid szórakoztatásunkra találták ki.

Röviden -summáját írom Azuchi várának-

Szerintem, az előzetes hiedelmek és téveszmék ellenére egy igenis nézhető darab, kellemes kikapcsolódást ad az arra vágyónak. Ecchi-fanoknak melegen ajánlott, vagy esetleg a témával ismerkedőknek. Történelmi hitelességet ne várjon senki, ez nem az az anime. Egyszer mindenféleképpen megéri megpróbálni.

KategóriákS