Shingetsutan Tsukihime (2003)

Képtalálat a következőre: „Shingetsutan Tsukihime ico”

Infó:

Eredeti cím 真月譚 月姫/

japán
Angol cím Lunar Legend Tsukihime
Egyéb cím(ek) Melty Blood, Moon Princess, The Lunar Chronicle, Tsukihime, Lunar Legend
Besorolás anime, TV
Hossz 12 rész
Év 2003

Ismertető:

Gyengéden világított a telihold fehér korongja, lágy fénnyel borítva be a kastélyt és a körülötte elterülő kertet. Az enyhe világosságban csak a szél suhogása és a fák mozgása zavarta a csendet. Ám valahol a kastélyban hirtelen feltűnt egy gyönyörűszép női alak… előkelő, mint egy hercegnő. Lelkesen sietve futott az előtte álló férfi felé, nem tudván annak szándékáról. Engedve látszólag ártatlan kérésének azonban érezte, hogy valami megváltozott benne. A kígyó, aki előtte állt, felfedte valódi természetét, de már túl késő volt. Mikor magához tért, tudta, hogy már nem az, aki volt. A fájdalomban és elkeseredésben viszont megtalálta a célt, aminek élhet. Ha eléri, talán véget vethet annak, ami történt.

A hajnali ragyogásban magányos alak járta a kihalt utcákat. Nem sietett, tudta, hogy akit keres, a közelben van. Amikor a közeli parkban sétált, már majdnem készen állt a küzdelemre. Ám hirtelen egy férfi bukkant fel a semmiből, és még mielőtt bármit tehetett volna, sötétség borult mindenre. De nem utoljára látták egymást. Elvégre a hozzá hasonlókat nem olyan egyszerű megölni…

Egy napsütéses reggelen iskolai egyenruhás fiatalember igyekszik nyugodtan a Misaki Középiskolához. Odabent a szokásos barátságos hangulat fogadja két barátja, Arihiko és Yumizuka személyében. Az ebédszünet utáni órán kicsit rosszul érzi magát, ezért korábban hazaengedik. Útközben elmegy a közeli parkba pihenni egy kicsit, amikor meglát valakit a parkban maga előtt elsétálni. A következő, amire emlékszik, hogy ott áll fölötte, körülötte jókora vértócsa, a sokkhatás miatt pedig szinte azonnal összeesik, és elájul. Amikor felébred egy idegen házban, és eszébe jut, hogy mi történt, még csupán álomnak tűnik az egész, és nem tudja, mit gondoljon. Éjszaka azonban egy rövid séta után, amikor egy közeli boltból tart visszafelé, ismét történik vele valami, amitől végigfut rajta a rémület. Az átéltek hatására elájul, és csak másnap reggel tér magához. Akkor még nem tudja, hogy ami az éjjel történt, csupán a kezdete annak, ami történni fog.

Amikor ugyanis a parkba megy, hogy megbizonyosodjon, álom volt az egész, vagy sem, női hang köszönti a háta mögül. Amikor hitetlenkedve megfordul, látja, hogy nem tévedett. A lány szinte még meg sem szólalt, de ő pánikba esve elrohan az iskolába, mintha tényleg egy rossz álmot látna, amiből fel kell ébrenie. De kénytelen elfogadni, hogy nem az. Sarokba szorítva Shiki-nek szembe kell néznie azzal, hogy ez a valóság, és hiába próbálna, nem menekülhet, akaratán kívül egy olyan konfliktusba keveredett, ami túlmutat addigi nyugodt, átlagos életén. De mi is történik valójában, mi volt az a különös, ellenállhatatlan késztetés, ami egy véletlen folytán megváltoztatta Shiki életét? Hogyan kapcsolódik ez ahhoz a nőhöz, akit a parkban látott? Shiki-nek fogalma sincs róla, de érzi, hogy választás előtt áll. Választás előtt, ahol a döntés az életébe kerülhet. A holdfényes éjszakába lépve pedig már semmi nem lesz olyan, amilyen volt…

A szereplők közül az egyik legfontosabb Tohno Shiki, aki apja halála után költözik a húgához, Akihá-hoz. Kedves és segítőkész, de már régóta törékeny az egészsége. Akiha meglepően hűvösnek tűnik hozzá képest az őt körülvevő elegancia és méltóságteljes aura miatt, viszont nagyon is törődik a bátyjával. Ciel-senpai sokkal barátságosabbnak tűnik, de neki is van egy sötétebb oldala. Arcueid Brunestud viszont egy megkapóan szép, kedves természetű, és néha bájosan naiv karakter. A negatív karakter szerepét egy Roá-nak nevezett figura adja, akit Arc már régóta keres. Kettejük küzdelme központi szerepet tölt be a történetben.

A kivitelezés kiválóan sikerült. Az opening és az ending egyaránt nagyon jó, nagyszerűen megadják a megfelelő hangulatot a sorozat nézéséhez, a szereplők érzéseiről és a történet világáról is ad egy pillanatnyi betekintést. A sorozatban elhangzó zenék mind nagyon jók, nagyon sokat segítenek az atmoszféra kialakításában. Csodálatosan szép hegedű-zongora számokat lehet hallani, amelyek önmagukban is hihetetlen élményt adnak. A karakterek szinkronhangjait is eltalálták, mindegyiküké illik a személyiségéhez. Az animáció minősége nagyon jó, annak ellenére, hogy már többéves animéről van szó, a rajzolás szépsége sok későbbi sorozatét felülmúlja. A környezet, a színek, a karakterek mind gyönyörűen lettek megrajzolva, így nemcsak a zene, de a látvány is nagyon szép lett. A karakterdizájn is jó, mindegyik szereplőnek sikerült hozzájuk illő külsőt kialakítani. Főleg Arcueid-é figyelemreméltó, de a többieké is kifejezetten szép, vagy érdekes.

A Shingetsutan Tsukihime egyik legnagyobb varázsa az, hogy sok más animéhez képest rendkívüli mélységgel és realitással bír. A szereplők mindegyike nagyon eredeti, és olyan háttérrel rendelkeznek, amely valahol összekapcsolja őket. Ehhez hozzákapcsolódnak a karakterek közt kialakuló érzelmi szálak. Arcueid és Shiki jelenkori kapcsolata legalább annyira komoly hatással van a történet alakulására, mint a szereplők életének korábbi szakaszában történt események. Ennélfogva a történet, a szereplők és a környezet is olyan összetett, mégis könnyen érthető világot alkot, amely magával ragadja az embert.

“A fiatalság keserédes időszaka, az érzés, ahogy valaki elvész a szerelemben, az éjszaka, a rejtelmek és még sok más világa. Ez a történet számomra inkább egy szerelmi történet, mint egy rejtélyekkel övezett horror sztori.” Toshiyuki Oomori

Ezt a rövid, mégis teljes sorozatot főként azoknak ajánlom, akik szeretik a tragikus és kicsit rejtélyes történeteket, amelyek bármilyen szomorúak, nem lehet mást elképzelni hozzájuk. Ez egy olyan történet, amely bár rövid, mégsem lehet elfelejteni.