Un-Go (2011)

Képtalálat a következőre: „Un-Go ico”

Infó:

Eredeti cím アン ゴ/

japán
Besorolás anime, TV
Hossz 11 rész
Év 2011

Ismertető:

Apokaliptikus jövőkép zombik vagy mechák nélkül? Bűntények pipás lordok nélkül? Démonok ördögűzők nélkül? Mégis milyen animébe csöppentünk bele? A BONES stúdió egy igen érdekes művel örvendeztette meg 2011 telén a világ anime kedvelőit. Seiji Mizushima rendezőt és Shō Aikawa írót nem akármilyen feladattal állították szembe, animét kell alkotniuk Ango Sakaguchi (1906-1955) novellájából, tisztelgésként a Japán szépirodalom egyik nagy ikonja előtt. Kezdetnek a mű címe egy szójáték, nem “ungó”-nak, hanem “ángó”-nak kell ejteni, amivel a novellaíróra utalnak, valamint az angou (暗号) szóra, ami “kód”-ot jelent*, ez az anime témáját tekintve azonnal értelmet is nyer.

Mi van a 11 részben?

A történet a jövő, háború által romba döntött Japánjában játszódik. A hadakozás ugyan véget ért, a különböző szervezetek, az aktuális hatalom, a világ többi része között azonban a felszín alatt még mindig forronganak az indulatok. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az emberi természet számára a felelősök felkutatása, kikiáltása (bizonyítva, avagy sem) elsődleges prioritású. Ebben a Japánban követjük nyomon Yūki Shinjūrō, a “Vesztes Detektív” harcát az igazságért, ott, ahol ez a legveszélyesebb fegyver. A fiatalember múltjáról ugyan keveset tudunk meg, de az hamar egyértelművé válik, olyan ismeretek tudója, amit a jelenlegi hatalom mindenképpen megpróbál elrejteni a lakosság elől. Mivel az igazság kétélű fegyver, van, mikor az elhallgatása hozza a nagyobb megnyugvást. A bűnesetek másik nagy megoldója, Japán helyreállításában vezető szerepet betöltő, a vezetés emblematikus figurája, Kaishō Rinroku. Informatikai és kommunikációs zseni, az összes létező minisztérium tanácsadója, egyfajta szürke eminenciás. A köztudatban Rinroku egy zseniális problémamegoldó, míg Shinjūrō csak az ő érdemeinek bemocskolója. A színfalak mögött természetesen ez másként játszódik, de ezt minden néző hamar fel fogja fedezni. Shinjūrōnak különleges segítője/főnöke/társa van az igazság felkutatásában. Egy Inga nevű démon, akit a többség embernek vél, illetve két embernek… Inga neve (因果) “sors”-ot, “karmá”-t jelent*. Egy különleges démon, akinek a képessége a szórabírás. Akárkinek tesz fel egy kérdést, annak azt meg kell felelnie. Sajnos egy emberen ez csak egyszer működik, úgyhogy nagy szakértelemmel kell használni, olyan szakértelemmel, amivel Shinjūrō szerencsére fel van ruházva. Míg Rinroku a vezetés teljes pártfogását élvezi, a számukra kedvező igazság kiderítésében/megalkotásában, valamint lánya, Rie is támogatja, addig Shinjūrō és Inga is egy különleges segítővel teszi teljessé csapatát. Az “ő” neve Sasa Kazamori, és nem ember, nem is démon… Mint öntudatra ébredt mesterséges intelligencia, szintén nagy hasznára lesz majd a Vesztes Detektívnek a nyomozásban.

Az anime történetének a gerincét a Kaishō család, Inga és Shinjūrō kapcsolata adja, illetve ennek a változása a megoldott esetek függvényében. A bűnesetek epizodikusak, összefüggés nincs közöttük. Furcsa kettősség jellemzi őket. Igaz, mindig fény derül az igazságra, de ezt csak az a kevés ember tudja, aki részt vett a kiderítésében, a köz csak a megkozmetikázott végtermékkel szembesül. Éppen ezért, habár a bűntények felderítése a fő téma, mégsem skatulyázható be az anime. A különleges szereplők, a helyszín miatt egy misztikus, sok esetben elgondolkodtató sorozatot kapunk, ami minden bizonnyal megosztja majd a nézőközönséget.

Úgy gondolom…

…hogy az említette 11 rész hihetetlen élményekkel örvendeztetett meg. A grafikában nincs igazából semmi kiemelkedő, a 2011-es színvonal, viszont mind a zenék, mind a karakterek zseniálisak lettek. Az ending az egyik kedvencem, az a LAMA követte el, akik a No. 6 openingjét is összehozták. Inga mindkét alakjáról pedig csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni, még jobban dicséri figuráját, hogy egy seiyuu adja hangját a gyermeknek, a felnőttnek is. Rie is aranyos, ahogy a külvilágtól óvott, dacos, arrogáns hercegnőként próbálja egyben tartani a saját világát és az apjáról alkotott idealizált képet. Arról a Rinrokuról, aki szerintem az egyik legjobb passzív gonosz az anime történelemben. Úgy tűnik az igazságért harcol, a köz javát mindenki elé, a többség érdemét a kisebbség elé helyezve kőszívűen. De még is marad egy furcsa érzés az emberben, egyszerűen nem lehet eldönteni tényleg jó, vagy gonosz-e. A nyomozások is érdekesek voltak, nem volt sablon, nem lehetett kitalálni, hány csavar van még az esetekben.

…hogy az említett 11 rész túl kevés volt ennek az animének. Nem tudunk meg túl sokat a világról, bár a történet nem is kívánja meg. A szereplők múltja is csak keveset kerül szóba, pedig nagyon sok eset, illetve Rinroku és Shinjūrō rengeteg utalása sokkal jobban érthető lenne, ha egy picikével több információ lenne a birtokunkban. Ingáról is alig tudunk meg valamit, bár készült egy 0. epizód, ami vele foglalkozik, de az animében szinte semmi nem derül ki róla. Ha csak a duplája lenne, vagyis 22 epizód, rögtön több idő lenne a beszélgetésekre, visszatekintésekre. Az esetmegoldások sem veszítenének izgalmasságukból, sőt talán még intenzitásukból sem. Ez ellen sajnos már semmit nem lehet tenni.

…hogy az említett 11 rész megtekintése után egy másodpercet sem bántam meg abból az időből, amit erre az animére szántam. Hiába soroltam fel (szerintem) negatívumokat, ezek vajmi keveset érnek a rengeteg jó megoldással szemben. Megtekintése javasolt, inkább kötelező!