Usagi Drop (2011)

 

Infó:

Eredeti cím うさぎドロップ/

japán
Angol cím Bunny Drop
Besorolás anime, TV
Hossz 11 rész
Év 2011

Ismertető:

Előzetesbe

Az Usagi Drop eredetileg egy 9 kötetet megélt josei mangasorozat, amelyet Yumi Unita írt és rajzolt 2005. októbere és 2011. áprilisa közt. A manga 56 fejezete a Feel Young magazinban jelent meg, a köteteket pedig a Shodensha adta ki japánul, angolul pedig a Yen Press. A manga sikerét fémjelzi, hogy 2011. júliusában indult az animeváltozat és az élőszereplős filmváltozat bemutatója 2011. augusztus 20-a lett. Az animeváltozat indulásával nagyjából egy időben a szerző egy spin-off mangasorozatot kezdett el a korábbi magazin oldalain kiadni.

Történet

A harmincéves Daikichi 79 éves nagyapja jobb létre szenderült. A temetésen szerez tudomást Rinről, aki a nagypapa hatéves törvénytelen gyermeke egy ismeretlen anyától. A kislányt a rokonság hihetetlenül lekezeli, megveti, s mikor eljön a pillanat, hogy ki fogadja be őt magához, Daikichi önként elvállalja, miután igencsak zavarja a rokonság viselkedése. Vajon az egyedül élő Daikichi képes lesz felnevelni a kis Rint a kimerítő irodai munkája mellett?

Főszereplőink

Az anime középpontjában Daikichi és Rin karakterei állnak, a többiek inkább a segítői és támogatói szerepeket töltik be.

Kawachi Daikichi egy 30 éves, egyedülálló férfi, Rin gyámja. Miután a kislány beköltözik hozzá, leszokik a dohányzásról, tisztán tartja az otthonát, s jelentősen lefarag a munkaidejéből, ugyanakkor munkáját továbbra is szorgosan végzi. A gyereknevelési stílusát illetően erős kételyei vannak, ilyenkor támaszkodik a támogatói segítségére. Az animében Hiroshi Tsuchida adja a hangját, az élőszereplős filmben pedig karakterét Kenichi Matsuyama alakítja.

Kaga Rin egy 6 éves lány, Daikichi nagyapjának törvénytelen gyermeke. Kissé koravén gyermek, gyakran független is, maga old meg bizonyos dolgokat, gondokat. Az animében Ayu Matsuura adta neki a hangját, az élőszereplős filmben pedig Mana Ashida alakítja.

A műről

történet rettentően aranyos, szívhez szóló, s azt melengető, ugyanakkor témáját tekintve, mint a gyereknevelés, igen komoly, olykor titkon megmozgatja az embert belül, hogy ő vajon hogyan csinálná, mit tenne Daikichi helyében, s az kellően jó lenne-e. A mangát hűen követi (az első része például az első fejezetet dolgozta fel), ám mégsem fogja át teljesen, elsősorban arra fókuszál, hogy Daikichi hogyan birkózik meg a feladattal.

rajzolása olyan, amilyet egy noitaminA és Production I.G. műtől elvártam. A könnyed vízfestékes színek, az egyszerű, tiszta rajzolás és animáció igencsak könnyed érzést árasztanak. A karakterek ábrázolása közül a leginkább Riné tetszik a legjobban: hihetetlenül aranyosra sikerült, a mimikája pedig nagyon jól árulkodik arról, hogy mi jár a fejében (Daikichi pókerarcával ellentétben, de azért az ő érzései is gyakran átjönnek).

hangok közül a dicséretet talán a seiyuuk érdemlik meg a legjobban: a nagyszerű animációt és a kidolgozott karakterek jellemét remekül visszaadják. Az opening egy igen vidám dallamú darab, amilyet Puffy-tól el lehetett várni. Az ending egy könnyed dalocska Kasarinchutól. Mindkét betétdal animációja igen érdekes és gyermeki, bár az ending alatt inkább a mangás skicces ábrázolási stílus hódít.

A karakterek is sokat dobnak az összélményen. Daikichi gyakran a megtestesült humorforrás, ráadásul az ábrázatát tekintve a legjobban a nagyapjára ütött. Talán ezért sem zárkózik el később tőle a kislány, akit szemmel láthatóan megviselt az öregember elvesztése, míg Daikichi elég hosszú ideje élt már tőle is elszakadva.

Összegezve

Egy hihetetlen kedves, ígéretes és aranyos anime a 2011-es nyári szezonból. Aki egy igazán megható animére vágyik, az bátran vágjon bele, garantáltan nem fog csalódni.