Yowamushi Pedal (2013-18)

Képtalálat a következőre: „Yowamushi Pedal ico”

Eredeti cím 弱虫ペダル
Angol cím Yowamushi Pedal
Egyéb cím(ek) nincs
Besorolás anime, TV
Hossz 38 rész
Év 2013 – 2014
Ismertető:
Előzmények

A Yowamushi Pedal című sorozatot, amely az országúti kerékpárversenyek világába enged bepillantást, az 1971. március 9-én született Watanabe Wataru írta és rajzolta. 2008-ban indult a Weekly Shonen Champion magazinban, és azóta is fut, már több, mint harminc kötet jelent meg a biciklis középiskolásokról. Az anime verzió 2013 őszén kezdődött, ennek munkálataiban Watanabe-sensei is rész vett. 


A belbecs

Az elsős Onoda Sakamichinek nem csak a neve különös, rá magára is illik ez a jelző. Vérbeli otaku, aki imádja az animéket, openingeket dúdolgat, ha megy valahová és minden hétvégén képes a nagymama biciklijén oda-vissza 90 km-t tekerni Akibába, hogy bezsákmányolhassa kedvenc cuccait. Középiskolát is úgy választ, hogy figyelembe veszi, van-e anime klubja, viszont nem kedveli a sportokat és még kevésbé a sportolókat, hiszen a legtöbb izomagyú vagy átnézett rajta, vagy megalázta a nyeszlett, magának való srácot. Azonban az első iskolai napján rögtön azzal kell szembesülnie, hogy az anime klub érdeklődők hiányában megszűnt létezni. Ennek ellenére apró hősünk nem adja fel, elhatározza, hogy majd ő újra életet lehel belé. Csakhogy a sors más irányt szab neki, mikor először egy biciklibolt tulajdonlásának húgával, Kanzaki Mikivel barátkozik össze, majd Akiba felé menet szó szerint belebotlik Imaizumi Shunsukéba, a nagyon menő, meglehetősen hűvösen viselkedő, kerékpáros fiúba, akinek az az álma, hogy a leggyorsabbak közé tartozzon és legyőzzön egy olyan ellenfelet, akit még soha nem sikerült. Az utolsó lökést a két keréken száguldók világa felé a szintén tehetséges kerekes, nagyhangú, tűzről pattant, életvidám Naruko Shōkichi adja meg neki, így Sakamichi azon kapja magát, hogy önként beáll a korábban annyira utált sportolók közzé, ahol életében először őszinte barátságokat köt.

Az anime gyönyörűen követi a mangát, szinte képkockáról képkockára adaptálják az eredeti történetet. A készítők ritkán nyúltak bele, de ha mégis, akkor is a javára vált, így megőrizte a lendületét és a fordulatosságát. A szereplők nem csak a kerékpározás területén haladnak előre, hanem a személyiségük is folyamatosan változik, kölcsönösen hatnak egymásra, ki így, ki úgy, de mindenki hozzáteszi a magáét, megvannak az egyéni motivációk, ami miatt sokszor különösen nehéz igazán szurkolni, hiszen egy-egy jó időben elhelyezett visszaemlékezés gondoskodik róla, hogy a néző biztos lehessen benne, mindenki megküzdött az eredményeiért. Sakamichi esetében ez különösen megfigyelhető, elég kétbalkezes, ‘bocs, hogy élek’ srác kezdetben, de gyönyörű fejlődési ívet ír le, a barátoknak és riválisoknak vagy épp baráti riválisoknak hála igazán megacélosodik a jelleme úgy, hogy közben megmarad sajátos bája. Ezenkívül újra és újra képes meghökkenteni a társait és a nézőket is a szívósságával, valamint az utolérhetetlen pedálozási technikájával. 


És a külcsín

A készítők nem pusztán a történetet őrizték meg nagyobb változtatások nélkül, hanem a külalakot is, amin csak némi esztétikai csiszolást hajtottak végre. Watanabe-sensei grafikája különleges, nekem borzasztóan tetszik, de nem szép, legalábbis nem úgy, ahogy azt megszoktuk, nem szépfiúkat ábrázol a mangában, hanem egészen érdekes, különc figurákat, és karakteres, talán pont ezért könnyen megjegyezhető arcokat tárnak elénk a manga lapjai. Ezt ellensúlyozza, hogy állandóan mozgás van, nincsenek üresjáratok, mindig történik valami, kevés a szereplők magánéletével vagy klubon kívüli iskolai életével foglalkozó szál, az is inkább csak a személyiségek mélyítését szolgálja, szinte végig a versenyekre és a biciklizésre koncentrál, egy-egy átvezető fejezetet enged csak meg magának két nagyobb ív között. Ezeket is hűen visszaadja az anime verzió, kiegészítve a valódi mozgás élményével. Az anime nagy előnyének tartom az ending utáni rövid, de csattanós szösszeneteket, ahol kedvenc bicikliseink mindenféle komikus helyzetbe kerülnek, ezek a mangában nincsenek benne. 

A sorozat klasszikus shounen-sport olyan értelemben, hogy a szereplők edzenek, erősödnek, egymással versenyeznek, ki ilyen, ki olyan okból, de a legjobbak akarnak lenni és néha visszaköszönnek benne ennek a műfajnak a rákfenéi, mint a fura elnevezésű és furán kinéző technikák, de emellett észrevehető, hogy az író, valamint a készítők nem járatlanak az utcai versenyzés világában. Az epizódok során részletesen elmagyarázzák a laikus nézőknek is a technikákat, amiket egyébként a valós versenyzők is alkalmaznak a nagy világversenyeken, megismerkedhetünk a biciklikkel, valamint azokkal a trükkökkel, amik megkönnyítik a versenyzést. Így, aki attól fél, hogy tapasztalatlansága miatt nem tudná élvezni, meg kell nyugtassam, nem fogja úgy érzeni, hogy épp lemaradt valamiről. 

Végül, de nem utolsó sorban jöjjön az örök vesszőparipám, a seiyuuk. Elég sok nagynevű, régen a szakmában dolgozó seiyuut kértek fel a közreműködésre. Imizumi szerepében Toriumi Kousuke tündököl, a klubelnök Kinjóként Yasumoto Hirokit hallhatjuk, Makishimát Morikubo Showtaro szólaltatja meg, a nagy mackó Tadokoróban pedig Itou Kentarout fedezhetjük fel, de hosszasan sorolhatnám a további, ismerősen csengő neveket, mint Kishio Daisuke, Matsuoka Yoshitsugu, Maeno Tomoaki, Yoshino Hiroyuki, Kakihara Tetsuya, Hino Satoshi, Yusa Koji, Nojima Hirofumi vagy Yonaga Tsubasa. Mellettük nehéz dolga volt a három, viszonylag rövid ideje tevékenykedő és eleddig nem sok szerepet magáénak tudható újoncnak, a Sakamichi hangját adó Yamashita Daikinak, a Naruko Shōkichit játszó Fukushima Junnak, valamint a Kanzaki Mikit életre keltő Suwa Ayakának, azonban ők maradéktalanul felzárkóztak a nagyok mögé, kifogástalan játékot kapunk mindhármójuktól. 


Ajánlás

A részek során egyre jobban megszerettem a szóban forgó animét, amit bátran merek ajánlani bárkinek, aki szereti a sportokat, a biciklizést, az izgalmas versenyeket, a remek karaktereket, a barátságról szóló történeket vagy így mindegyiket együtt, hiszen ez mind megtalálható ebben a sorozatban. Azok számára is tartogat újdonságot, akik hozzám hasonlóan olvassák a mangát, és azok is élvezhetik, akik nem vették elő az eredeti művet, hiszen Sakamichi a barátaival karöltve mindig gondoskodik a meglepetésről. Sőt, lehet ahhoz is kedvet érzünk majd egy-egy rész végén, hogy magunk is elővegyük a biciklinket és tekerjünk néhány kört, miközben a Love Hime openingjét dúdolgatjuk magunkban.

Online részek:
KategóriákY
Írta: